1920.06.04. Trianon

"Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,

Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,

Féltőn borulni minden magyar rögre,

S hozzátapadni örökkön-örökre!..."

-Sajó Sándor-

Emlékezz!!!

Vitány- Vár a vértes vadonában

A Vértes sűrű erdőségében bújik meg a 13.században épült Vitány vára. Szó szerint elbújik a vár az ember szeme elől... legegyszerűbb megközelíteni Újtelep felől (Tatabánya), az erdő felé vezető úton, a sorompó után, -merthogy az is van- balra lesz egy fűvel benőtt útféleség... ott nyugodtan le lehet parkolni, majd gyalog elindulni a jobbra lévő ösvényen. Itt pillanatokon belül megpillanthatjuk az erdő fölé magasodó falakat. (Ha a leírtak alapján túl bonyolultan sikerült a megközelítést leírnom, a helyi sörözőben biztos tudnak segíteni -ahogy nekem is pár évvel ezelőtt-. :) ). Nos a várat először 1324-ben említik királyi várként. Az erősség szabálytalan ötszög alaprajzú. Árok és falszoros vette körül a délkeleti és az északnyugati oldalon álló négyszögletes, kétemeletes tornyokat, amelyek kis, szabálytalan akakú udvart zártak közre. A falak átlagosan 2-4 méter magasságban állnak. A vár Nagy Lajos uralkodásától kezdve a győri ispánság tartozéka Gesztessel (szintén téged VÁR) együtt. A török először 1529-ben foglalta el, ám következő évben sikerült visszafoglalni. 1559-ben ismét török kézre került, 1597-ben Pálffy Miklós hada Tata (!) után Vitányt is visszaszerzi, de megtartására nem láttak esélyt, így 1598-ban felrobbantották a várat... A vár azóta elhagyatottan áll a Vértes vadonában, s várja, hogy a gondoskodás visszaszálljon az ódon falak közé, megmentve az omladékokat az időtől és a feledés homályától...

(Felhasznált források: Csorba Csaba: Legendás váraink; kép: http://www.civertan.hu/; saját tapasztalat)

Bátorkő- Magányos torony a bakonyi rengetegben

A Dunántúl egyik legszebb romja a bakonyi rengetegben. A romot Várpalota felől lehet könnyen megközelíteni, a helyiek szívesen adnak útbaigazítást, de az autót még a város határában tanácsos leparkolni, s onnan gyalog indulni tovább. Az erdőben lassan kibontakozik a csonkatorony, mely neve a Bátor puszta személynév és a kő utótag összetételéből keletkezett. A várat 1287-ben említik először. A középkorban több veszprémi és Fejér megyei falu tartozott hozzá. Amikor az 1440-es években megápült Palota vára, Bátorkővel egyre kevesebbet törődtek. 1539-ben, amikor a Podmaniczkyak szerezték meg Bátorkő uradalmát, a várat mint már csak romot említik csupán. Egyetlen magas torony északi falának csonkja nyúlik háromemeletnyi magasan az ég felé a sziklaorom széléről. Jól láthatók az osztófödémek gerendalyukai, az ablakkeretek, a felvezető lépcsők nyomai.

(Felhasznált források: Csorba Csaba: Legendás váraink; kép: http://www.varak.hu/; saját tapasztalat)

Fraknó - Félelmet keltő erősség

Várvidék legpompásabb vára, Fraknó a Rozália hegység északi oldalán emelkedő hegyoromra épült. A vár Sopron vármegyében található. A város Harka felől könnyen megközelíthető, város németül: Forchtenstein. Az erődítményt a Nyagymartoni család építette 1340 körül. A vár 1446-ig a Habsburgok zálogbirtoka volt, ekkor Mátyás király szerezte vissza. Később a várat ismét Ausztriához csatolták, 1662-ben Bethlen Gábor csapatai sem boldogultak vele. 1662-ben Esterházy Miklós zálogba vette e királytól Kismartont és Fraknót. 1666-ban a várat visszacsatolták Magyarországhoz. A várat a törökök próbálták elfoglalni 1683 körül- sikertelenül. A vár ma is Esterházy birtok, tulajdonosai jó karban tartják. A széles várárkon fahíd vezet át a külső kapuhoz. Az udvaron kaszárnya épületek sorakoznak. Az udvar fölé magasodik a hatalmas, a három méter falvastagságú öregtorony. A várkastéy termeiben festmények, bútorok, zászlógyűjtemény, török sátor, régi fegyverek, kincstár és levéltár vátja az érdeklődőket.

(Felhasznált források: Csorba Csaba: Regélő váraink; kép: http://www.varak.hu/; saját tapasztalat)

Nagykövesd - Bodrogközi hegyi vár

Pácin felől a mesés Felvidékre tévedő, már messzről megpillanthatja a tündérvár, falu fölé tornyosúló épen maradt falait. Az erősség Zemplén vármegyében fekszik. Nagykövesd vár nevének utótagja a magyar -köves- melléknévből alakult ki -d képzővel. A Nagy előtag a megkülönböztetést szolgálja Kiskövesdtől. A falu neve a középkorban Kövesd. A várrom a falu központjában épült egy sziklás dombon, rövid kapaszkodón néhány perc alatt fel lehet érni a romhoz. A várat Baksa emelhette a 13. században. Tőle származott a később birtokló Szerdahelyi család. A vár háromszög alakú lehetett (30x30 m), nyugati oldalon toronnyal éa palotaépülettel, a várudvaron ciszternával. 1451-ben Giskra cseh csapatai foglaltál el, tőlük Mátyás fegyverrel szerezte vissza 1459-ben. 1673-ban a udvar robbantatta fel. (a változatosság kedvéért...) Azóta pusztuló rom, kőanyagának jelentős részét elhordták építkezésekhez....

(Felhasznált források: Csorba Csaba: Legendás váraink; kép: saját)

Beregvár- A szabadságharc fészke

Kárpátalja egyik legépebben megmaradt vára: Bereg. A vár a Latorca völgyben, Munkácstól keletre lévő Beregszentmiklós (Csinagyijovo) központjában fekszik (Bereg vármegye). A vár emeletes, U akakú, északi és déli sarkán sokszögű bástyákkal. A falak rendkívül vastagok, az ablakok gazdagon díszítettek. A várnak jelentős szerepe volt a Huszt-Szentmiklós-Ungvár védelmi vonalnak. Oklevél a 13.században említe először.A vár a 14.századtól a Perényiek birtokában, lésőbb Lónyai Zsigmond, majd a Rákócziak tulajdona. A Zrínyi-féle összeesküvés után Homonnai Drugeth György örvegyének, Eszterházy Máriának kezén van. 1669-ben a Rákócziak visszakapták tulajdonukat. 1673-ban Báthory Zsófia tulajdona, majd később Zrínyi Ilona vette meg az erődítményt. A legenda szerint a várban találkozott először Zrínyi Ilona és Thököly Imre. A Szatmári béke után, az udvar elkobozta Rákóczi birtokát, s azt Schönborn grófnak adományozta, innentől kezdve ez a család birtokolta. A várban halt meg az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónia. A várat Trianon után lőszerraktárként használták. Régészeti ásatásokat végeztek a '40-s években, majd a várat nem használták egészen a mai napig. Most Bartos József, festőművész vette védőszárnyai alá a várat, saját erejéből próbálja megmenteni a romlott, ám annál fenségesebb erődítményt.
(Felhasznált források: vártörténet: http://www.varak.hu/; kép: saját)

Hunyad- A várak királya

Erdély leghíresebb vára. A köztudatban ez a vár képviselte a középkori lovagvár utolérhetetlen mintáját. A várkastély Hunyad vármegyében található. A vár gyönyörűen fel van újítva, s ma is egyre népszerűbb turisztikai célpont. Megközelítés: Déva felől a 687-es útról kell jobbra lekanyarodni Hunyad fele (Hunedoara). A város központja felé haladva, jobbról megpillanthatjuk a vár tornyának csúcsait. A kocsival parkoljunk le, és gyalogosan közelítsük meg a várat. Belépőjegyet kell fizetni, csak a lejt fogadják el. Vajdahunyad neve puszta személynévi , magyar névadással keletkezett a "vajda" előtag jelentése: a vár az erdélyi vajdai tisztséghez tartozó erődítmény. Hunyad várát csak 1364-ben említi először oklevél, királyi várként. 1409-ben Zsigmond király Hunyad birtokot Vajknak, Hunyadi János apjának adományozta. A várat Hunyadi újjáépítette, a régi kerítőfalak, belső udvari falakká váltak, s a külső falövet három kerek, meg egy patkó alakú torony erősítette, s egy nagy méretű négyszögű kaputorony egészítette ki. A kapuhoz a mélyben kanyargó Zalasd vizén át kőlábakra épült híd vezetett. Újdonságot jelentett az is , hogy egy különálló torony is épült, a "Nebojsza", (-Ne félj), amelyet a várral híd és hosszú védőfolyosó kötött össze. Hunyadi János halála után, Mátyás 1482-ben fiának Corvin Jánosnak adományozta. Ő azonban elzálogosította, először Brandenburgi György, majd Török Bálint birtokába került. 1601-ben Mihály havasalföldi vajda csapatai rohanták meg és gyújtották föl a várat. Hunyad a 17.sz. elején Bethlen Gábor birtokába került. Bethlen unokaöccsének Bethlen Istvánnak ajándékozta, az ő halála után, özvegye Széchy Mária (murányi Vénusz) birtokába jutott, végül Thököly Imre szerezte meg. Tőle pedig hűtlenség címén kobozták el, így a vát Apafi Mihály birtokába jutott. Az erődítményt 1823-ben villámcsapás érte, a vármegye költségén állították helyre. 1854-ben kigyulladt a vár. Hunyad lassan a feledés homályába merült. 1868-bem kezdődtek a felújítási munkák Steindl Imre vezetésével. A két világháború között ismét elhagyatottá vált az épület. Csak Hunyadi halálának 500 évfordulójára kezték felújítani. A várkápolnában megtekinthetjük Hunyadi János Gyulafehérvárról idehozott töredékes síremlékét.

(Felhasznált források: vártörténet: Csorba Csaba: Regélő váraink; képek: http://www.varak.hu/; megközelítés: saját tapasztalat)

Déva- "Magos Déva várát hogy fölépítenék"

Népballada a "Tizönkét kőmívesről", mindenkinek a magos Déva jut róla eszébe. Hunyad vármegyében, a Maros fölé emelkedő meredek szirten elterül el a hírhedt vár. Nos, ha csalódást okozom is, hát... tényleg magas.:). Megközelítés: Arad felől érkező 7-es (E68) főúton, Marosillye (itt is van vár, Bethlen Gábor szülőhelye) után, Déván, rögtön jobbról árnyékot vet az útra a várral koronázott orom. A hegy előtt közvetlenül van parkolóhely, a várat siklóval ajánlott megközelíteni, (csak a lejt fogadják el). Déva váránk neve a puszta személynévi eredetű, magyar névadással keletkezett. A királyi várat bizonyára a tatár járás előtt emelték, 1246-ban már biztosan állt. Általában a mindenkori erdélyi vajdai tisztség tarozéka, várnagyát aki egyben Hunyad vármegye ispánja is volt, az erdélyi vajda nevezte ki. Mátyás király, fiának Corvin Jánosnak adományozta, annak halála után ismét királyi vár. Szapolyai János király neje, Izabella királyné nászajándékul kapta. Börtönének több nevezetes foglya volt. Izabella királyné parancsára 1556-ban itt raboskodott Dobó István, 1552-ben Eger híres kapitánya. A súlyosan beteg Dávid Ferenc unitárius püsök 1579 márciusában, s itt halt meg 8 hónap múltán, november 15-én. 1607-ben az erdélyi országgyűlés törvényt hozott arról, hogy Déva mindig fejedelmi birtok maradjon. Várad török ostroma után (1600), nőtt Déva katonai jelentősége. 1687-ben már Habsburg kézen találjuk Dévát. A Rákóczi-szabadságharcban, 1075 novemberétől 1706. február 22-ig ostromolták a kurucok. 1800-ban az erdélyi hadtestparancsnok az udvari tanácshoz intézett jelentésében a vár katonai jellegének megszüntetését kérte. Az addig épségben álló erősség gyorsan pusztulásnak indult, I. Ferenc azonban 1817-ben elrendelte a helyreállítást. 1848-49-ben német őrség állomásozott benne, a várat csak május 27-én adták át a magyar csapatoknak. Hat nappal a világosi fegyverletétel után (aug. 19.) felrobbant egy akna, mely több mint száz honvéd halálát okozta. A vár romhalmazzá vált, azóta pusztuló, szomorú rom. A várat nem rég kezték el felújítani, hogy mit keres a vár fokán a román zászló?, ... nem tudom...

(Felhasznált források: vártörténet: Csorba Csaba: Regélő váraink; képek: http://www.varak.hu/; megközelítés: saját tapasztalat)

Solymos- Fellegvár a Maros partján

A Partium leglenyűgözőbb romja: Solymos. Solymos a legkedvesebb váram, egyszerűen gyönyörű :) A fellegvár a Lippa fölé tornyosúló hegyormon terül el (Arad vármegye).

Megközelítés: Arad felől a 7-es úton (E68), Lippa után, a főút felett található a rom, már messziről jól látszik, a várhoz csapáson könnyen fel lehet jutni, ahol gyönyörű kilátás fogadja az érkezőt.
Solymos vára a nevében Árpád-kori királyi solymásztelep emlékét őrzi. 1278-ban említi először oklevél. 1311-ben királyi és ispánsági vár. 1446 után Hunyadi János kezébe került, az ő nevéhez kapcsolják a történészek a vár erődítményei ma látható formájának kiépítését. 1514-ben Dózsa, seregeivel a Maros-völgy várainak bevételére indult, először Lippát foglalták el, majd Solymosi ellen támadtak. A parasztháború után Perényi Imre, majd Szapolyai János birtoka lett. 1541-ben Solymoson telepedett le csecsemő fiával, János Zsigmonddal, a Budáról a török által kiparancsolt Izabella királyné. A vár 1552-ben a Maros többi várával török kézre került.

A tizenöt éves háborúban, amikor az Erdélyi Fejedelemség szembefordult a török szultánnal, Borbély György foglalta vissza. Bethlen Gábortól azonban, trónra kerülése után a törökök visszakövetelték a várat.
A 18.század elején a Maros menti határőrség egyik bázisává vált. A vár a Rákóczi-szabadságharcban nem kapott szerepet. 1788-ban a bécsi hadvezetés elrendelte a vár kiürítését és részleges lebontását.... no comment.
(Felhasznált források: vártörténet: Csorba Csaba: Regélő váraink, képek: http://www.varak.hu/, megközelítés : saját tapasztalat)

Világos vára- Világos vár, de szomorú a neved

A második megálló a '49 augusztus 13-i fegyverletételről elhíresült Világosi vár. A vár Arad vármegyében, Világos falu fölé tornyosulú hegyormon fekszik. Megközelítés: Arad felől Lippa felé vezető 7-es (E68) úton Ópálos településről balra kanyarodó úton tovább haladva a harmadik falu (Siria-Világos). A településen nem beszélnek magyarul, de a vár már messziről jól látszik, csak toronyiránt kell haladni. Az autóval parkoljunk le, s gyalogosan vágjunk neki a közepesen meredek útnak. A fáradságos út végén páratlan látvány tárul a szemünk elé: a világosi sík.
A vár feltehetően a 13.században épült, először 1318-ban említi oklevél. A 14.sz.-ban jelentős királyi erősségnek számított. 1445-ben Hunyadi, majd Szilágyi birtokába került, 1464-től a Báthory családra szállt. A várhoz 150 falu tartozott. 1529 tavaszán a törökök ostromolták meg, sikertelenül. 1566-ban Pertaf pasa végül elfoglalta, 1595-ben Borbély György szerezte vissza. Világos 1615-ig erdélyi végvár volt. A legendák szerint a vár alatt hosszú alagútrendszer húzódik, melyen el lehet jutni Aradra, Hunyadra és a Bohus-kastélyhoz.
A várral a 17.századtól nem törődtek. 1784-ben teljesedett be a vár pusztulása, román lázadó parasztcsapat vette be magát a várba, a falakat szétlőtték, hogy később ne lehessen használni. Világos azóta gazdátlan, pusztuló rom, 1970-ben ásatásokat végeztek, de helyreállításra nem került sor.
(Felhasznált források: kép1 és vártörténet: Csorba Csaba: Regélő váraink; kép2:http://www.varak.hu/; megközelítés: saját tapasztalat)

Adorján vára- Toronyrom a Berettyó mentén

Első vártúránk alkalmával a Partiumba látogatunk, Bihar vármegyébe, Nagyváradtól nem messze lévő kis településre, Szalárdra. A várrom a Berettyó mentén lévő töltésen található. Megközelítés: Nagyvárad felől a 19-es úton Margitta felé lévő út mentén fekszik a település. A falu többségében magyarlakta, szívesen segítenek a túrázónak (A vár románul: cetatea). Az út a falu központjában ketté ágazik, (itt balra) majd Szalárdot elhagyva, jobbra megpillanthatjuk a folyó fölé tornyosuló festői romot. A romon nem végeztek állagmegóvást, már csak a torony egy része áll, az sem sokáig -sajnos-.

Adorján valaha Bocskai vár volt, a maga idejében biztos erősségnek számított. A várat Geregye nembeli Pál országbíró építhette a 13.század közepén. A vár Borsa Kopasz székhelye volt 1302 után. 1349-ig királyi vár, a szabolcsi ispán igazgatása alatt. 1421-ben 2 város és 20 falu tartozott hozzá. A török korban végvári rendszerhez tartozott. A várat a török ostrom után újjáépítették, majd jelentős szerepet kapott a Bocskai szabadságharcban. Az erősség a 17.században pusztulhatott el. A vár még így is gyönyörű, azóta is makacsul dacol a múló idővel...

Egy kiegészítés 2013-ból: Megmentik Adorján várát :))))) : Bővebben itt: http://www.erdon.ro/megerositettek-az-adorjan-varrom-alapjat/news-20090702-01572364

(Felhasznált források: vártörténet: Csorba Csaba: Rejtélyes váraink; kép: www.varak.hu; megközelítés: saját tapasztalat.)