Kőszeg- Ahol megtorpant Szulejmán

Kőszeg hősi várvédőiről már nincs aki ne hallott volna, 1532-ről mindenkinek e kicsiny erősség példaértékű ellenállása jut eszébe. Kőszeg büszkesége a város központjában található. A tatárjárásig nincs semmiféle írás Kőszeg váráról, az első források IV. Béla királyunk uralkodása idejéről származnak (holott biztosra vehető hogy a vár már állt a tatárjárás előtt is). Ekkor Osl fia Herbort ispán tulajdona. 1270-ben Kőszegi Henrik Ottokár cseh királynak ajánlja fel, kitől 1271-ben V. István csapatai foglalják vissza.  1286-ban Kun László királyunk ostrommal vette be a várat, később visszakerült a Kőszegiekhez. 1289-ben már Albert osztrák herceg tulajdonaként említik a források, aki 1291-ben ugyan lemondott a vár tulajdon jogáról, azzal a feltétellel, hogy a magyaroknak a határszéli várakat -néhány kivétellel-  le kellett bontaniuk.... ez lett Kőszeg sorsa is. A 14. században épült a mai is látható, kicsi alapterületű erődítmény. 1327-ben Károly Róbert foglalja el a várat a Kőszegiektől, melyet később Zsigmond zálogosít el a Garaiaknak. A kis erősség 1445-ben a Habsburgok kezére kerül, tőlük Mátyás királyunk foglalja vissza 1482-ben. Kőszeg 1532-ben került a figyelem középpontjába mikor a Jurisich Miklós vezette 700 "hadra fogható" ember által védett várra rátámadt Szulejmán serege. Az ostrom során a várvédők minden támadást visszavertek, később a török alkuval is próbálkozott, ám Jurisich Miklós nem volt hajlandó feladni a várat. A kőszegiek a diadal emlékére azóta mindennap 11 órakor meghúzzák a város minden templomában a harangokat, a hagyomány szerint a török ekkor vonult el a vár alól.

Kőszegi ostromnapok

1605-ben a város fejet hajtott Bocskai előtt, de a császári csapatok nem sokkal később visszavették a várat. 1619-ben Bethlen seregei gyújtottál fel a várost, mivel nem adták meg magukat a kőszegiek. 1649-ben a Széchy család tulajdona lett, itt halt meg Széchy Mária, Murány(!) hajdani úrnője. 1704-ben Kőszeg a kurucoké, ám nem sokkal később ismét császári zászlót lengetett a szél a vár tornyain. 1706-ban a császári csapatok kivonultak a várból. A két világháború között kaszárnya volt, teljes feltárás, és helyreállítás 1955-ben kezdődött. A várban múzeum, különböző intézmények és vendéglátó egységek kaptak helyet. Nyaranta sok színes programmal várják az idelátogatókat.

Forrás: Csorba Csaba: Regélő váraink Kép: orszagalbum.hu, alpannonia.at

Buják- Büszke hegyi vár elgyávult védők kezén

A bujáki várhoz vezető utat nem egyszerű megtalálni. Buják település végében lévő Honvéd üdülő bejáratától vissza kb. 500 méterrel vezet felfelé egy erdei ösvény (-ez ki van táblázva-), később jelöletlen út, aztán az ösvény is eltűnik és akkor: toronyiránt fel!!- legalábbis amikor én arra jártam 2006-ban, de ez már rég volt.

Buják várát 1315-ben említi először oklevél -mint királyi várat-, mikor Csák Máté vette ostrom alá, ám Dénes fia szegedi ás óbudai várnagy visszaverte a támadást. 1386-ban Mária királynő Garai Jánosnak adományozta, 1394-ben ismét királyi várként említik a források. 1439-től a Báthoryak örökös tulajdona, egészen a vár török kézre jutásáig. Az 1552-es török hadjárat a nógrádi végvárrendszer katasztrófáját jelentette. Egymás után estek el a nógrádi erősségek, Ali öt napig lövette Buják várát, de nem tudott különösebb kárt tenni benne. A megadásra való felszólítást Nagy Márton visszautasította, ám az őrség egy része éjjel kiszökött a várból. Látva ezt a kapitány, úgy ítélte meg a helyzetet, hogy reménytelenné vált a védelem, ő is elhagyta a várat. A menekülőket a janicsárok elfogták és levágták. Nagy örömet okozott a váratlan esemény a törökök számára, mert nemigen reménykedtek már a sikerben, főleg nem ilyen könnyen jött diadalban....1593-ban Báthory István kardcsapás nélkül vonulhatott be várába, a török őrség elmenekült. Az 1663-as török hadjárat során, Buják ismét oszmán kézbe került, néhány héttel később Balassa Imre csellel foglalta vissza a mindössze 50 fős török őrségtől a várat. Fél évvel később Murtezán aga 3000 emberrel ostrom alá vette Bujákot, Berczely János kapitánynak a maga 30 emberével nem volt választása. A várat a török elfoglalta, és felgyújtotta, hogy többet magyar kézre ne juthasson. A rom 1666-ban került vissza, katonai szerepet később már nem játszott. Romossá vált falain az enyészet lett az úr.

A várra ma lelkes "várbarátok" vigyáznak, akik folyamatosan tisztítják a szebb napokat is látott falakat a növényzettől.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, saját tapasztalat Kép: www.turautak.com 

Fülek- Ostromverte nógrádi végvár

Füleki várat már képről is biztosan mindenki ismeri, a település 13 km-re van a somoskői határtól, Fülek központjában lévő magaslaton elterülő várat gyalog lehet elérni.

Fülek szépséges várát 1241 előtt építette a Kacsics nemhez tartozó Folkus. Így a vár sikeresen ellenállt a tatárok támadásainak. Az erősség 1313-tól Csák Máté tulajdona, kitől 1320-ban ostrommal foglalta el Károly Róbert. Fülek ezután gyakran cseréli gazdáit, megfordul a Drugethek és Széchényiek kezén is. A 15. századig a Perényiek tulajdona, majd a Bebekeké lett. 1553-ban egy árulás során kerül a török kezére. 1593-ban Pálffy Miklós vezette császári csapatok egy hetes ostrom után elfoglalták Füleket. A vár ezután Bocskainak és Bethlennek is megnyitotta kapuit, ám a békekötések mindannyiszor visszajuttatták császári kézre. 1678-ban Thököly kurucai foglalták el a Koháry István védte kis erősséget, akik később felrobbantották, a vár azóta pusztuló rom. 

Az 1930-as években kezdődtek az ásatások Kalmár János vezetésével, 1970-től pedig helyreállítási munkák is megkezdődtek, ma pedig számos programnak ad otthont a vár.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, saját tapasztalat, Kép: Schnelczer Zoltán

Szigetvár- Szigeti veszedelem

Szigetvár nevét egyrészről Zrínyi Miklós hadvezér 1566-os hősi helytállásának, vértanúhalálának köszönheti, másrészt az eseménynek méltó emléket állító másik Zrínyi Miklós (a dédunoka) Szigeti veszedelem című eposzának.

A vár könnyen megközelíthető szigetvári Vár utca egyenesen a híres várhoz vezet.

Szigetvár neve az Almás- patak árterének szigetére utal, ahol 1410-ben Anthimi Oszvald várkastélyt építtetett. A vár 1474-ben Török Imre birtokába került, kitől fia, Török Bálint örökölte. Buda török kézre kerülése után, az oszmánok Török Bálintot héttoronyi fogságba hurcolta, aki ott is lelte halálát. 1543-ban török Bálint özvegye átadta a várat Ferdinándnak, Szigetvár fontos végvárrá lépet elő Pécs(!) és Siklós(!) török kézre kerülése után. 1555-ben Ali budai pasa Szigetvár ellen fordult, melyet magyar és horvát vitézek hősiesen megvédelmeztek, addig míg Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás Babócsa várának megtámadásával el nem vonták a török erőket Szigetvár alól. 1561-ben Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány lett Szigetvár főkapitánya is. 1566-ban Szulejmán szultán vezetésével félszázezres ostromló had támadta meg a mindössze 2300 fővel védett erősséget. A másfél hónapig tartó ostrom után Zrínyi embereivel a hősi halált választották a sanyarú rabság helyett, a kapukat megnyitva a védők maroknyi csapata megrohanta a tengernyi osrtomló sereget. Karddal a kezében esett el Zrínyi Miklós, s vele egy szálig elhullottak a reménytelen küzdelemben a magyar és horvát védők is.

A törökök a romok helyén téglából egy négy sarokbástyás várat építettek, s ez áll ma is eredeti alakjában. Az erősséget 1689-ben foglalták el császári csapatok. A várnak később már nem volt szerepe, a Rákóczi- szabadságharcban nem ostromolták meg.

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink Kép: www.mult-kor.hu

Kankóvár/ Nagyszőlős- Ugocsa vármegye egykori központja

Egykori vármegyénk, Ugocsa központja, Nagyszőlős városa feletti Fekete hegyen fekszik következő várunk, Ugocsa, vagy ahogy többen ismerik: Kankóvár. A város keleti részén emelkedő hegy dombnyúlványain (nem túl magasan) található a vár, mely kocsival is könnyen megközelíthető földúton. A várhoz fűződik egy legenda is, Perényi Ilka szomorú története. Nagyszőlőst 1308-ban említi először oklevél Borsa nembeli Beke birtokaként, 1315-ben Jánki Tamás elfoglalta Károly király részére. 1399-ben Perényi Péter zempléni és székely ispánnak adományozza Zsigmond király. Nagyszőlős várát 1557-ben Ferdinánd hadai megostromolták, Perényi Ferencet elfogták, a várat pedig lerombolták...A Perényiek a 16. század második felében, a lerombolt vár helyett a városban egy várkastélyt építettek maguknak. Kankóvár köveit később a lakosság elhordta építőanyagnak. A vár már lassan 500 éve gazdátlan, magányos rom...

Források: Csorba Csaba: Rejtélyes váraink, www.varak.hu, saját tapasztalat Kép: saját kép 2008-ból

Csíksomlyó- Ahol mindenki otthon van

...és jönnek! Mindenhonnan jönnek!

Juhászné Bérces Anikó: Csíksomlyói búcsú (részletek)

"Ha felvirrad Pünkösd napja, a Szentlélek ünnepe,
Több százezren indulnak el a csíksomlyói ünnepre.
Ki magyarnak vallja magát, idetalál bárhonnan,
A föld mind zeg- zúgából a lakhelye bárhol van.
(...)
A hely oldalán több irányból kavarog fel a jó nép,

Mintha tarka csíkos szoknyát venne fel a hegyvidék.
Fenyő süveg azt susogja, Istenem, ez milyen szép!

Sok magyar szív együtt dobban,  s egyet érez mindenképp.

A szentmise áhítata a lelkeket emeli,

Jó Szűzanya segítségét kéri itten mindenki.

Hogy óvja meg drága honunk, a ránk eső bajoktól, 

Szabadítson már meg végre a sátáni gonosztól. (...)"

A Csíksomlyói pünkösdi búcsú története: 1657-ben a hitújítás korában János Zsigmond fejedelem haddal akarta a katolikus Csíkot, Gyergyót, Kászont kényszeríteni az unitárius vallásra. A három székely térség népe István gyergyóalfalvi plébános vezetésével védte meg a hitét. A hitújítókat elfogták a Hargitán, miközben az idősek, asszonyok és gyermekek Csíksomlyón imádkoztak. A csata diadallal végződött, a győztesek nyírfaágakat lengetve tértek haza. Ezen esemény emlékére azóta is minden év pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak a hívők. A kommunizmus előtti búcsú 1949-ben volt, Márton Áron püspök letartóztatását megelőzően. A kommunizmus ideje alatt többféle módszerrel próbálták megakadályozni a pünkösdi zarándoklatot. Emiatt abban az időben elmaradt az ünnepélyek körmenet, és a zarándokok száma is visszaesett. 1990-től indult újra az ünnepélyes zarándoklat. Évről- évre egyre többen keresik fel Csíksomlyót, és vesznek részt a Pünkösdi Szentmisén. Mára a Csíksomlyói Búcsú az összetartozás szimbólumává vált, aki egyszer eljut Csíksomlyóra, azt utána újra visszahúzza a szíve.

Forrás: Juhászné Bérces Anikó verse, Csíksomlyó a Kegyhely c. kiadvány, Fotó: saját kép 2012-ből

Szigliget- "Mint öreg király fején korhadt koronája"

A Balaton-part egyik legszebb ékessége a Szigligeti vár. A magas falak, tornyok látványa már a túlpartról vonzza az ideérkezők tekintetét, nem véletlenül, a kis vár, 2011-ben Magyarország leglátogatottabb vára volt. Szigliget falu felett magasodó romokat könnyű megközelíteni a 71-es főút felől, (a vár tövében ingyenes, kiépített parkoló).

A várat 1260 körül építette a pannonhalmi apát, 1262-ben említi először  forrás, ekkor már IV. Béla király tulajdona. A következőkben a vár gyakran cserél gazdát. Mohács után a vár Török Bálint kezén van, nem sokkal később már Martonfalvay Imre deák tulajdona, aki igyekezett a várat karbantartani, a vár fejlesztése és építése 1540-ig tartott. 1547-ban a vár kapitánya a híres törökverő Magyar Bálint, 1558-ban egy portyázó török had támadta meg a falut, de a várat nem foglalták el. A 17. században már nem kapott jelentős szerepet a parányi erősség, mivel nem  a török támadások főbb irányában fekszik, nem is fordítottak a vár erősítésére többet. A század végén, villámcsapás következtében tűz ütött ki a várban, így teljes egészében leégett. Szigligettel többé már nem foglalkoztak, a Rákóczi- szabadságharc idején is már romként említik az írások. 1960-as években kezdődtek a feltárási munkák, melyek hál' Istennek azóta is tartanak, egyre nagyobb, és jelentősebb részét sikerül megmenteni a parányi romnak. Évről évre rengetegen látogatják Szigligetet, ahol sok színes programmal várják az érdeklődőket. Az eseményekről bővebben itt: http://www.szigligeti-var.hu

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: itthonabalatonon.blog.hu

Szádvár- Vár az Aggteleki- karszton

Szárvárról napjainkban egyre többször lehet hallani, hiszen a sokak által elfeledett erősség közel 10 éve került vissza a köztudatba, a "Várbarátoknak" köszönhetően, akik megtisztították a falakat a növényzettől, ásatásokat szerveztek, és elkezdték a romok rendbetételét. A várban zajló munkálatokról részletes tájékoztatást lehet olvasni a http://www.szadvar.hu oldalon.

A várat, Szögliget településtől lehet megközelíteni észak felé haladva egy gyenge minőségű közúton, elhaladva a Szalamandra turistaház mellet, innen már csak gyalogosan lehet tovább haladni (ki van táblázva) egy erdészeti úton, majd innen rövidesen jobbra, felfelé kanyarodva kb 1 órás, közepesen nehéz túrával érjük el Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű, hegyi várát.

Szádvár valószínűleg a tatárjárás után épülhetett IV. Béla királyunk parancsára. A vár sűrűn cserélt gazdát a történelem folyamán, volt a Drugethek kezén, Bebek Detre birtokában, és Werbőczy tulajdonaként is említik az írások. 1606-ban a Csákyak kezébe került, 1608-ban már Báthory Gábor a vár ura, 1621-ben a Habsburgokhoz került. 1682-ben sikerült Thököly kuruc seregeinek visszafoglalni a várat. 1685-ben a a császári csapatok ismét elfoglalták a várat, majd november 5-én a jelentős erősségnek számító Szádvárat felrobbantották..... miért is ne....köszönjük. A vár azután már pusztuló magányos rom, falait a növényzet benőtte, területét visszavette a természet. Az 1920-as trianoni förtelem miatt határsávba került romot sokáig nem lehetett megközelíteni. 2006 októberében hivatalosan is megkezdődött a vármentés a Várbarátoknak köszönhetően, megalakult a Szádvárért Baráti Kör s újra visszatért az élet a lélegzet elállító falak közé. :) Olyan jó, hogy vannak még olyan emberek akik a mai globalizálódó világban is meglátják az értéket egy pusztuló omladékban, s idejüket nem sajnálva megmentik szomorú történelmünk néma tanúit. Minden tiszteletem a várbarátoké, köszönöm, hogy vagytok! :)

Forrásaim: www.varak.hu, saját tapasztalat, kép: www.pihenek.hu, http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/varrajzok/

Kismarton- Esterházyak várkastélya

Az Esterházy családnak nagy szerepe volt a magyar várépítészetben, ugyanis a leghíresebb építészeket és mesterembereket fogadták fel váraik, kastélyaik építésére. Családi tulajdon volt többek között a Csesznek(!), Eszterháza (Fertőd), Galánta, Kabold(!), Kapuvár(!), Szigliget(!), Sopron(!), Tata(!). A Fraknói vár(!) ma is a család tulajdonát képezi. Kismarton (Eisenstadt) kb. 20 km-re fekszik Soprontól, tartományi székhely. A város jelentős műemléke az Esterházy család egykori fő rezidenciájául szolgáló kismartoni Esterházy- kastély. A legenda szerint ezen a helyen már az Árpád- korban vár állott, de ezt oklevél ma nem igazolja. 1371-ben a Kanizsai család fallal vettette körül a várost, ez után építették meg a várkastélyukat a város központjában. A Kismartoni vár 1440-ben már Albert osztrák herceg tulajdona. Később, mikor Mátyás király visszaszerezte a várat, fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Mátyás halála utána a város ismét osztrák kézbe került. 1622-ben kapta zálogként Fraknót és Kismartont gróf  Esterházy Miklós, 1649-ben már végleges adományként örökös birtokosa lett Kismartonnak.  1964-ben elérte a magyar országgyűlés, hogy a korábban Ausztriához került Kismartont, Kőszeget(!), Borostyánkőt(!), Szarvaskőt(!) újra Magyarországhoz csatolják közigazgatásilag is. A török hadjárat és a kuruc mozgalom nem jártak számottevő pusztítással a vár szempontjából. 1766-ban az Esterházy család áttette székhelyét az újonnan épült Eszterházára (ma Fertőd).  A várkastély ma is látogatható, bár 1945 előtt sokkal gazdagabb berendezés fogatta az idelátogatót az egy évtizedes szovjet megszállás alatt sok értéket elvittek, megrongáltak. Ma a kastélyban múzeum található, fényűzően berendezett termeiben valósággal megelevenedik a hercegi múlt és az Esterházyak udvari élete. Sokszínű kulturális és egyéb rendezvényekkel várják az idelátogatókat.

Forrás: Csorba Csaba: Rejtélyes váraink,  www.eszterhaza.hu, kép: www.koczkatours.hu

Nagyenyed- Templomvár a "két fűzfa" városában

Nagyenyedi két fűzfa. Jókai ezen elbeszéléséből, névről már mindenki ismeri a várost. Nagyenyed kb. 30 km-re van Gyulafehérvártól. A nagyenyedi vártemplom ez egyik legépebben megmaradt erődítmény Erdélyben, mely Nagyenyed város központjában található. A vártemplomot a tatárjárás után építették a IV. Béla által ide telepített szászok. 1293-ban említi először oklevél, mely szerint az erősség a gyulafehérvári káptalan tulajdona. A 15. században az egyre nagyobb veszéllyel fenyegető török portyák miatt megerősítették a templomot. A erődítés első ostroma 1551-ben következett be, mikor Martinuzzi Fráter György sikertelenül ostromolta meg a várat, ahova akkor bezárkóztak nemesi rendek. 1658- ban a szultán által küldött török- tatár sereg támadta a várost, a templomerőd nem tudta sokáig tartani magát a túlerővel szemben, így végül a védők megadták magukat. 1704-ben újabb támadásra került sor, Tige Habsburg- párti generális sereget vette ostrom alá a várat. 1849-ben hegyről érkező oláh felkelők gyújtották fel a várost. A templomerőd restaurálása az 1970-ed években kezdődött meg.

Forrás: Csorba Csaba: Rejtélyes váraink, www.varak.hu, kép: www.osszefogas.lapunk.hu

Somoskő- Sziklakúpot koronázó kicsi hegyi vár

Somoskő vára mindenki számára ismert jellegzetes tornyáról. Az 1920-ban aláírt borzalom eredményeként az azonos nevű falu magyaroké maradt, míg a vár egyik napról a másikra a tótok kezében találta magát. Eredetileg a falut is Szlovákiának adták, ám a helyi Dr. Krepuska Géza és lokálpatrióta társai elérték, hogy 3 évvel később a település visszakerüljön magyar oldalra. A várat Somoskőről a legkönnyebb elérni, hiszen határ ide vagy oda, a vár továbbra is hűségesen őrködik a faluja felett. De Sátorosbánya felől is egyszerűen elérhető, könnyű túrával, gyönyörű erdőségen keresztül, így elhaladva a híres bazaltorgonák mellett. A vár építtetői a Kacsics nembeli Illés fiai lehettek a 13.sz. végén. Somoskő később királyi vár, majd Szécsényi Tamás birtoka, utána pedig a Losoncziak tulajdonába kerül. Az 1540-es években a vár végvári vonalba került, 1552-ben, Drégely(!), Gyarmat(!), Szécsény(!) eleste után közvetlen veszélybe került, főleg miután 1554-ban Fülek(!) is a töröké lett. Ezt követően Somoskő több mint két évtizeden keresztül derekasan helytállt. 1576-ban Ali füleki bég végül elfoglalta a kicsi hegyi várat. A tizenöt éves háború során Pálfy Miklós vezetésével foglalták vissza. Az udvar ellenes megmozdulások során volt Bocskai, Bethlen, Thököly és Rákóczi kezén is. Somoskő 1711 után pusztuló rom, királyi parancsra rongálták meg.... A vár restaurálása az 1970-es években kezdődött.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, Kép: www.programturizmus.hu

Magyaróvár- Végvárból gazdasági akadémia

A Mosonmagyaróváron található erősség, a nyugati határszél egyik legépebben megmaradt vára. A vár a város magyaróvári részén van, a Pozsonyi és a Cserháti utca felől is megközelíthető. A várat a 13. sz. közepén építették az elavult Mosonvár(!) helyett, így Magyaróvár vette át a megyeközpont szerepet Mosontól. 1273-ban II. Ottokár cseh király,  1289-ben Albert osztrák herceg foglalta el,  III. András, az 1292-es nyári hadjáratában tudta visszafoglalni. 1304-ben már a Kőszegieké, 1323-tól királyi vár, 1387-től Lackfi István tulajdona, 1522-ben már ismét királyi birtok. Amikor 1529-ben Szulejmán Bécs ellen indult, Magyaróvárt felgyújtotta és elhagyta az őrsége...Buda török kézre kerülése után, nőtt Magyaróvár katonai jelentősége, itáliai hadiépítészeket bíztak meg a vár megerősítésével. 1683-ban az oszmánok ideiglenesen megszállták, majd felgyújtották. A vár 1712-ben elvesztette katonai jelentőségét. Az 1830-as években megkezdték a városfal és a külső falak lebontását. A belsővár 1818 óta agrár felsőoktatási intézmény. Ma a vár ad otthont Nyugat- magyarországi Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Karának.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, kép: www.utazzitthon.hu

Huszt vára- "Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék"

A huszti várat Kölcsey verse tette igazán ismertté mindenki számára. A vár, a Huszt feletti hegyen épült, a városból könnyen megközelíthető. A hegy alján van parkoló, a várhoz kiépített, kövezett út visz fel. A vár a nevét, a Huszt patakról kapta. Az erősség a 14. század első felében épülhetett, 1353-ben említik először oklevelek. Ekkor királyi vár, Máramaros vármegye központja. Husztnak jelentős szerep jutott a 16. században az Erdélyi Fejedelemség, és a Habsburg- magyar összecsapások során. Birtoklása Munkáccsal(!) együtt kulcsfontosságú volt az erdélyi határok védelme szempontjából. 1566-tól János Zsigmond tulajdona. De sem a tizenöt éves háborúban, sem a Bocskai- szabadságharcban nem jutott szerephez, s a török- magyar harcok szempontjából sem vették számításba. Csupán egyetlen esetben, 1594-ben kellet megvédeni a tatároktól. 1613 után megszerezte a bécsi udvar, Bethlen azonban 1615-ben elérte, hogy a várat visszacsatolják Erdélyhez. Huszt a 17. században a Homonnayak, Rhédeyek, majd Apafi Mihály tulajdona. Későbbiekben II. Apafi Mihály Husztot, és minden máramarosi birtokát eladta a királynak. 1703-ban a szabadságharc idején kurucok foglalták el, ez az is jelentette, hogy egész Máramaros csatlakozott a kuruc mozgalomhoz. 1711-ben ismét Habsburg kézbe került. 1766. július 3-án egy nagy vihar alkalmával, 3 villám is csapott a várba, felrobbant a puskapor, az egész vár leégett. Azóta pusztuló, szomorú rom, helyreállítási, állagmegóvási munkák nem történtek...

Forrás: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: www.utazom.com

Hollókő- Vár a palócok földjén

Ki ne hallott volna Hollókőről, kicsi Hazánk ékességéről, s annak gyönyörű váráról,  mely ma már a világörökség részét képezi. Hollókő megközelíthető a 21-es út  és Szécsény(!) felől is. A vár az Ófalu felett emelkedő magaslaton áll, a faluból könnyen megközelíthető.  A várat a Kacsics nemzettség építette a 13.sz. második felében. Hollókő a Hatvan és Szécsény között vezető útvonalat hivatott volt ellenőrizni. A várat előbb Csák Máté majd a 15.sz. közepéig a Szécsényi család birtokolta, majd az Országh és a Losoncziak kezén találjuk. 1541 után, Buda elfoglalását követően a környékbeli erősségek, így Hollókő is, végvári vonalba kerültek. 1552 nyarán Ali budai pasa hadjáratot indított Drégely(!), Ság, Gyarmat, Szécsény(!) és Hollókő ellen. A várat akkor két porkoláb védte, Csák Imre és Száki András. Csák odaígérte a várat a töröknek, megölte Szákit, (aki nem engedte volna át a várat). Csák Imre ezzel az árulással kivívta a magyarok haragját, és végül Törökországba szökött. 1539-ben, a tizenöt éves háború során, Somoskővel(!) és Ajnácskővel(!) együtt sikerült visszaszerezni. 1663-ben Köprülü Ahmed ismét elfoglalta, harminc év után szabadult fel ismét. Az erősen romos vár a Rákóczi -szabadságharcban már nem jutott szerephez. Később köveit építkezésekhez elhordták. Az ásatási, feltárási munkák 1970-ben kezdődtek, majd a következő munkák során szépen helyreállították a várat. Ma a turisták körében is igen népszerű látványosság, az alatta elterülő Ófaluval együtt.

Forrás: Csorba Csaba: Regélő váraink, Kép: www.gyomber.hu

Nevicke- Az Uzsoki- hágó őre

Nincs olyan, aki már ne hallott volna Kárpátalja, még romjaiban is impozáns várromjáról, Nevickéről. A vár kb. 12 km-re van Ungvártól(!), az Uzsoki- hágó felé vezető H-13 jelzésű út mentén. A rom Nevicke település végében emelkedő vulkáni eredetű hegyen évszázadok óra rendületlenül, dacolva a múló idővel végzi feladatát: ügyeli a hágók felé vezető utakat. Nevickét elhagyva, jobbra vezető jó minőségű aszfaltozott úton közelíthetjük meg a hírhedt várat, (sőt ki is van táblázva!!!: "zamok")  erről az útról nem kell lekanyarodni, mert egyenesen a vár alatti parkolóhoz visz kb 150 méterre a romtól, azt hiszem egy üdülőépület mellett van a parkoló, (mert amikor én jártam arra akkor kezdték csak építeni). Szóval a vár: építésének pontos idejét nem ismerjük, egyes források szerint már jóval a tatárjárás előtt jelentős erősség állt ezen a helyen. 1279-től Aba Amadé birtokaként említik az oklevelek. 1332-ben már a Drugethek tulajdona, akik többször átépítik és megerősítik a várat, mely 1619-ben már Bethlen Gábor birtoka. 1644-ben II. Rákóczi György foglalja el, majd leromboltatja várát, attól félve, hogy később az udvar felhasználhatja ellene. A Rákóczi szabadságharc idején, Bercsényi Miklós tulajdonaként jutott még kisebb szerephez, de a várat többé nem építették újjá....1879-ben megkezdődtek a helyreállítási munkák, ám hol a háború, hol a politika közbeszólt....Nevicke azóta is gazdátlan, pusztuló rom, az, hogy lassan 400 évvel lerombolása után, még mindig több méter magasan állnak falai, bástyái, jellegzetes 3 emelet magas tornya, az a lelkes önkénteseknek, 'vármentőknek' köszönhető, akik bármekkora akadályt is gördít eléjük az élet, nem hagyják magára Nevickét. Köszönjük!

Források: www.varak.hu, www.karpatalja.ma, www.karpataljaturizmus.hu  Kép: www.varakutjan.gportal.hu 

Körösszeg- A Körös- part magányos tornya

Körösszeg magányos tornyát nem könnyű megközelíteni, mivel hajszálpontosan a jelenlegi magyar- román határsávon van, s bár Románia tagja az EU-nak, itt még nem lépett életbe a Schengeni Egyezmény (2013), szóval így a vár 'hivatali kíséret' nélkül egyenlőre megközelíthetetlen, (mondjuk én elég régen,  2007-ben jártam arra). Én is csak a magyar oldalról, az Ártánd- Berekböszörménybe vezető útról vethettem egy pillantást a magányos vártoronyra. Az ártándi határnál, ha Nagyváradnak vesszük az irányt, akkor rögtön a határ után jobbra egy földút vezet Körösszeghez.  Szomorú nevezetessége a várnak, hogy 1290-ben közvetlen közelében ölték meg Kun László királyunkat. A várat először 1289-ban említik a források, mint a Borsa nembeli Beke birtokát. 1316-ban Károly király orrom alá vette a környék váraival együtt és elfoglalta. 1390-től Losonczi István macsói bán birtoka, 1396-tól a Csákyaké. 1598-ban, mikor a török Váradot rontotta, a török- tatár hadak feldúlták, de újjáépült. Majd a hajdúk telepedtek meg Körösszegen, szabadságjogokat kérve, mely ellen a Csákyak élénken tiltakoztak, az elköltöző hajdúk feldúlták a várat. A Csákyak lakóhelyüket áttették Szepesvárba(!). A gazdátlan várat a környékbeliek kőbányának tekintették, és széthordták. A hatalmas öregtorony kivételével nem maradt nyoma a várnak, a tornyot később magtárnak használták, talán ennek köszönhette megmaradását. A 30 méter magas, szabálytalan hatszögű hatalmas téglaépítmény most a Sebes- Körös partján álló halmon elhagyottan búslakodik....

Ha valaki járt arra, kérem írja meg, hogy most hogyan lehet megközelíteni a várat. Köszönöm!!!

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, kép: jupiter.elte.hu

Füzér- Ahol Szent Koronánkat is őrizték

Füzéri vára, az Északi-khg talán legszebb romja. A vár az északi határ mentén található, könnyen megközelíthető a Sárospatak, Pálháza, Füzér útvonalon. A várat a róla elnevezett település felett magasodó hegyoromra építették még a tatárjárás előtt. A hegyre félig fel lehet menni kocsival, itt kiépített parkolóhely van, innen gyalog tudjuk megközelíteni a Füzéri várat. A 13. században minden bizonnyal Füzér is beletartozott abba a várláncba (Tokaj(!), Boldog kő(!), Regéc(!), Gönc(!), Szalánc(!), Szakalya(!), Gölnic(!), Szádvár(!), Lubló(!), amely Aba Amadé birodalmát védelmezte. 1342-től a Drugethek a vár urai, 1389-től a Perényiek tulajdona, 1590-től már már a Nádasdyak birtokaként említik az oklevelek. 1668-ban egy király elleni összeesküvésben való részvétel miatt Nádasdy Ferencet lefejezték, így a vár a kincstáré lett. Mely azonban nem törődött a gazdátlanul maradt várral, így azt a környék falvainak lakossága széthordta. 1934-től kezdődtek az állag megóvások, hosszabb- rövidebb szünetekkel. Nem régiben kezdődtek újra az alaposabb munkálatok, melynek során elsősorban a várkápolnát sikerül megmenteni, a kaputoronnyal együtt. Ha Zemplénben kirándulnak ez a csöpp kis várat mindenképp látogassák meg, megéri :) Sok programmal várják az ide látogatókat, augusztusban kerül megrendezésre a -Füzéri Vár Napok-.

Források: Csorba Csaba: Legendás váraink, kép: Galgóczi Elek /panoramio.com

Regéc- Ahol a Rákócziak kincsét őrizték

Regéc, a Zempléni- hegység egyik legszebb ékessége. Megközelíteni, magát a falut is elég nehéz, de hát ezért a várért muszáj :) . Szóval, én Szerencs(!), Tállya(!), Abaújszántó, (innen nem messze van Boldogkőújfalu(!) ), Vizsoly, Korlát, Fony, Regéc útvonalat ajánlanám. Mert egyrészt talán ezen az útvonalon a legjobb az aszfalt állapota, másrészt mennyi vár esik így útba.... micsoda véletlen!!!.... :). De egyébként elérhető Gönc és Tolcsva felől is. Ha Tolcsva felől közelítjük meg, na ez az út a legpocsékabb, viszont keresztülhaladunk az ország legszebb kis falvain, Háromhután, valóságos ékszerdobozai a Zempléni rengetegnek. De vissza a várhoz. Regéc a róla elnevezett kis falu határán lévő magaslaton vigyázza a települést. A hegy alján van hely parkolásra, én azt javasolnám, hogy hagyjuk itt a kocsit, (amúgy egész a vár tövéig fel lehet menni autóval) és gyalogosan vágjunk neki a hegynek, egy óra kellemes, abszolút nem megerőltető túrával érhetjük el a csodás romokat. A várat szépen rendbe tették, s most is folyamatosan munkálkodnak itt lelkes önkéntesek, köszönjük nekik! :) Regécet, nem tudni hogy ki építette, és azt sem tudni, hogy mikor, legendák szerint már a Tatárjárás előtt is itt állt. A 14. században Aba Amadé birtoka, majd a vár többször cserél gazdát, az 1420-as években királyi várként említik az oklevelek. Ezután több főúr kezén megfordul regés kapuinak kulcsa, 1646-ban I. Rákóczi György birtokába kerül. 1672-ben Zrínyi Ilona itt neveli két félárva gyermekét, Juliannát, és a későbbi  vezérlő fejedelmet, Rákóczi Ferencet. Zrínyi Ilona és Thököly Imre házassága után Regéc falait és őrségét megerősítették, hogy felkészült legyen egy esetleges császári támadással szemben. Regéc 1685. november 5-én esett el, így nem maradt más erősség a kuruc csapatok kezén, mint Zrínyi Ilona által hősiesen védett Munkács(!) vára. Az osztrák csapatok a várat kirabolták, a falakat lerombolták, a várat lakhatatlanná tették.... hát köszönjük. A vár azóta rom.

Napjainkban a település több pályázatot is nyert a vár helyreállítására, kiépítették a felfelé vezető utat, megerősítették az eddig életveszélyes falakat. A helyreállításra további pénzek állnak rendelkezésre. :)

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: saját

Gyula- Ahol a legenda szerint Csaba királyfi született

Gyula várának neve Gyula nevű főúr emlékét őrzi. Először 1405-ben említi a várak oklevél, ura ekkor Maróti János volt. 1476-ban már Mátyás király tulajdona, aki később ezt a várat fiának Corvin Jánosnak adományozta. 1541-ben a Dózsa György vezette had egy csapata megpróbálta elfoglalni az erősséget, de az őrség is az ide menekülő nemesség visszaverte a támadást. 1930-tól Czibak Imre tulajdona, 1552-ben Ferdinánd szerezte meg. Gyula végvár let, s egyre nagyobb török nyomás nehezedett rá. 1552 óta ugyanis a Maros vonala már török kézen volt, Temesvárban(!) is a török volt az úr. A gyulaiak példásan helyt álltak a harcokban. 1566-ban mikor Szulejmán Szigetvárat(!) ostromolta, Pertaf pasa Gyula ellen fordult, a védők 2 hónapig tudták tartani a várat, utána feladni kényszerültek. A vár 1695-ig volt török fennhatóság alatt. Az 1950-es években feltárták a romot, helyre állították a várat. A helyre állított épülettömbben ma múzeum kapott helyet, udvarán várszínházi előadások vannak. Az év során számos programmal várják az érdeklődőket.

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: www.gyulainfo.hu

"Verecke híres útján jöttem én...."

Verecke, olyan hely, szó, fogalom, érzelem, egy szívdobbanás, melyről nekünk magyaroknak ugyanaz jut az eszünkbe. Valami új és valami régi, egy honfoglalás, egy legenda, melyet regősök meséltek el a pattogó tűz mellett a tátott szájjal bámuló csöpp hallgatóságnak évszázadokon keresztül. Egy híd, mely összeköti a múltat a jelennel, a régit az újjal. Egy híd. Egy híd a messzi havasokban, egy híd, mely messze van s mégis összeköt székelyt, csángót, magyart. Egy olyan hely mely minket szimbolizál. Őrt áll 'magosan' a Kárpát bérceken, s onnan vigyáz ránk. Vigyáz, óv, fegyelmeztet, emlékeztet. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan jöttünk, soha nem felejthetjük el hogy hova tartozunk...

Verecke megközelítés:  Kárpátalján, Munkácson (Mukachevo) keresztül az M07-es úton át Beregszentmiklóson, (Chynadiiovo) Szolyván (Svalyava) keresztül, Alsóvereckén (Nyzhni Vorota) itt kell lekanyarodni a városba. A főút minősége egyébként jobb minőségű mint nálunk...a mellékutak viszont borzalmasak. Alsóverecke után Rákócziszállás felé kell kanyarodni, majd a következő falu előtt (Verebes) jobbra visz fel egy jó(bb) minőségű makadám út mely elég kanyargós ugyan, de egyenesen a gerincre visz. Az út nem téveszthető el mely ugyan nagy forgalom lebonyolítására messze nem alkalmas, de naponta rengetegen keresik fel emlékhelyünket. Ott van lehetőség parkolásra, onnan gyalog közelíthető meg a Vereckei emlékmű.

Képek: saját fotók

Csíkszereda- Csíki székely múzeum a Mikóvárban

Csíkország legépebben megmaradt várkastélya a csíkszeredai Mikóvár, Székelyország éke. A vár Csíkszereda központjában van, könnyen megközelíthető. A négyszögű épület sarkait 1-1 olasz bástya erősítette, az egészet sánc és árok vette körül.. A várnak katonai jelentősége nem nagyon volt. Alaprajzi formáját Bethlen Gábor uralkodása alatt nyerhette. Mikó Ferenc, aki az 1610-es években lett Csíkszék főkapitánya, 1613 után építette a Mikóújvárnak nevezett kastélyt. 1661-ben a II. Rákóczi György ellen érkezett tatárok dúlták fel a várat, újjáépítésére csupán 1714-ben került sor. 1764-től a Csíki Székely gyalogezred székhelye lett. A 20.sz. második felében is kaszárnya, 1950-ben traktorosiskolaként funkcionált.. 1970-től került az épületébe a Csíki Múzeum. Ha Csíkországban járnak semmiképp ne hagyják ki Csíkszeredát, gyönyörű város, a várat is érdemes meglátogatni :) .

Források: Csorba Csaba: Rejtélyes váraink, kép: saját

Somló- "Az enyészetnek szomorító bús jele"

Somló vára a Dunántúl egyik legszebb erőssége, egyik legkedvesebb váram. A vár a Somló tanúhegy egyik csücskén helyezkedik el, Doba község felől közelíthető meg, az út ki van táblázva, bár szemfülesnek kell lennünk, hogy észrevegyük őket. A hegy tövében kiépített parkolóhely van, itt érdemes leparkolni, bár tovább is fel lehet menni kocsival, de nem nagyon javasolnám, a szőlő ültetvények között elég necces, szűk és meredek, a legközelebb hely a parkolásra nagyon lejtős, feljebb meg sorompó zárja el az utat. A vár közepesen nehéz túrával 45- 60 perc alatt érhető el, az út aszfaltozott, jól kiépített fel egészen a várig.  A várat először 1352-ben említi oklevél, 1389-től Garai Miklós tulajdona, 1480-ban Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. 1495-től Bakócz Tamás egri püspök tulajdona, az 1550-es években a Choron család kezére szállt. A török uralom idején, az oszmánok egyszer sem kísérelték meg elfoglalni a várat, így az végig magyar kézen, maradt. 1707-ben Bottyán hadai rendbe hozták és megerősítették, ám a harcokban nem volt szerepe. A szabadságharc után két család pereskedett a tulajdonjogért, de a várral ezután már senki sem törődött. Később a Dobai kastély építéséhez hordták el a köveket, 1954-ben a várat kitisztították, 1962-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megerősítette az életveszélyes falakat, a vár rendbetétele ma is időszerű lenne.... A Dunántúl egyik legcsodálatosabb, legfestőibb romja, naponta rengetegen látogatják a romjaiban is lélegzetelállító Somló várát.

Forrás: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: saját

Szabolcs- Földvár a Tisza partján

A földvár is vár, ha olyan mind a szabolcsi akkor meg főleg. A vár könnyen megközelíthető Tokaj felől, a várostól a második falu, -Timáron- vezet keresztül az út (kb. 20 perc). A község központjában található a ma is impozáns földvár. Erről a várról kapta a nevét a vármegye. A földvárat maga Szabolcs vezér építette a Tisza partra, a vezér szobra ma ott látható a vár bejáratánál. Szabolcs vára háromszög alakú, 320x 270x 190m-es oldalakkal. Falának szerkezete: csapolással egymásba erősített, rácshálós rendszerű fagerendák alkotta palánkfalak közé tömörítették a földet. Három helyen ma is jól kivehető a kapuk nyoma. A földvár az 1241-es tatárjárás után elvesztette jelentőségét. A falak magassága eredetileg 25 méter magas volt. Ma is a magasságuk eléri a 20 métert, holott 800 éve senki nem erősítette meg(!!!). A várat régészetileg feltárták, ma is rendszeresen rendeznek itt  íjászbemutatót. A falu másik jelentős látnivalója a szabolcsi, (ma) református templom, mely Szent László királyunk uralkodása idején, 1092-ben adott otthont  a Szabolcsi Zsinatnak és a törvényhozó országgyűlésnek, melyen királyunk is jelen volt.

Források: Csorba Csaba: Legendás váraink, kép: saját

Hegyesd- Kicsiny végvár a bazaltkúpon

A Tapolca és Veszprém között vezető fontos útvonal mentén emelkedik egy szabályos kúp alakú, 281 m magas bazalthegy -egykori vulkán-. A kis erősség a Csobánci vár közvetlen szomszédságában lévő rendkívül hegyes, meredek magaslaton áll. Megközelítés: Hegyesd település felől, -toronyiránt- az erdő felé vezető úton, gondolom nem okozok meglepetést, ha azt mondom, a vár csak gyalogosan közelíthető meg, a kocsit érdemes legkésőbb az erdő szélén leparkolni. A felfelé vezető út kijelölt turista ösvény, korántsem olyan vészes, mint amilyennek látszik, bár van egy-két rendes kaptató. De a fantasztikus kilátás kárpótol mindenkit :) . Ideális várnak való hely. A várat a 13. sz. második felében emelhették Atyusz bán utódai, 1329-ben említi először oklevél, ekkor már királyi vár. A váracska a történelem során sokszor cserél gazdát. 1554-ben az oszmánok megostromolták Tihanyt, Tátikát(!) és Hegyesdet is, mind három vár sikeresen állta a próbát! 1562-ben végül sikerül a töröknek elfoglalnia a várat, bár ebben nagy segítségükre volt Hidegkuthy Márton, s nem okozott gondot a részeges Kálózy András porkoláb sem...A vár visszafoglalása nagyon fontos volt a többi vár szempontjából, több kísérlet után végül tárgyalással, feltételek nélkül adták át a törökök a várat. Hegyesdet ezután porig rombolták, nehogy később újra a törökhöz kerüljön, a vár azóta pusztuló rom... Az egy méter vastag falak még néhol láthatóak, a csúcson könnyen kivehető az öregtorony és az egykori palotaszárny alapjai, valamit a ciszterna.  Remélem a gondolkodás egyszer visszaszáll az ódon romok közé....A panoráma az öregtorony helyén, hát..... hűha! Keresztül- kasul bejártam már a Kárpát- medencét várak után kutatva, de ilyen kilátás nem sok van az biztos....

Források: Csorba Csaba: Legendás váraink, kép: www.barlang.hu, saját tapasztalat

Csobánc- A túrázók egyik kedvence

A Balaton- felvidéken túrázók és a Balaton parton nyaralók egyik leglátogatottabb, legkedveltebb látványossága a Csobánci vár. A vár, Tapolca mellett lévő Gyulakesziről közelíthető meg a legjobban, a rom a Csobánc-hegyen van. A vár csak gyalogosan közelíthető meg, körülbelül 1 órás, közepesen nehéz túrával. Csobánc várát oklevél említi 1272-ben, valószínűleg a vár ekkor a Rátót nemzettségbeli Gyulaffyak tulajdona. A török- magyar végvári harcok ideje Csobánc hősi korszaka. A várat először támadta a török 1554. novemberében, a várvédőknek azonban sikerült  megvédeni a parányi erősséget, a várban azonban nagy károk keletkeztek. 1561 tavaszán a török elfoglalta a szomszédok kúpon emelkedő Hegyesd(!) várát. Gyulaffy kétségbeesett levelet írt a bécsi Haditanácsnak, hogy segítséget kérjen a vár és az őrség megerősítéséhez, és hogy próbálják meg visszafoglalni Hegyesdet. Hegyesdet alig 2 hét alatt sikerült visszafoglalni, majd a kis várat lerombolták, nehogy később a törököknek erősségül szolgáljon. 1600-ban mikor török kézre került Kanizsa(!), újból elrendelték Csobánc megerősítését. A vár a 17.sz. végéig a Gyulaffyak tulajdona. 1699-ben megvették az Esterházyak. A török háborúk végeztével Csobánc a Rákóczi szabadságharcban is sikeresen helytállt.  A kurucok 1705-ben foglalták el Sümeggel(!), Somlóval(!) és Vázsonnyal(!) együtt. 1707-ben császári támadás indult a kuruc kézen lévő erősségek ellen, így Csobánc ellen is. Ezer főnyi sereg indult a vár ellen, melyet csupán kb. hetvenen védtek. A maroknyi magyar védelem azonban teljes győzelmet aratott. Az osztrákok 300 közembert, és 50 tisztet vesztetek. 1709-ben Csobáncot is utolérte a sors, újabb császári csapatok a várat elfoglalták és lerombolták. Az egykor dicső erősségből mára nem sok maradt, a vár öregtornya áll ma is több elemet magasságban, a többi falból már csak alaktalan omladékok maradtak. A várra ma lelkes önkéntesek vigyáznak, akik már többször is szerveztek "Vármentést" itt és a környező várakban. Ha erre járnak mindenképp látogassák meg ezt a kis romot, mely oly dicsően szolgálta a Hazát és ne feledkezzenek meg a szomszédos hegyes kúpon álló Hegyesd váráról sem. A kilátás onnan is fantasztikus, ezért is megéri a fáradságot, úgy hogy egy csöpp váracska van ott  is, úgy meg főleg ;) !

Forrásaim: Csorba Csaba: Regélő váraink, Kép: www.csobancvar.hu, saját tapasztalat.