A Dunántúl egyik legszebb romja a bakonyi rengetegben. A romot Várpalota felől lehet könnyen megközelíteni, a helyiek szívesen adnak útbaigazítást, de az autót még a város határában tanácsos leparkolni, s onnan gyalog indulni tovább. Az erdőben lassan kibontakozik a csonkatorony, mely neve a Bátor puszta személynév és a kő utótag összetételéből keletkezett. A várat 1287-ben említik először. A középkorban több veszprémi és Fejér megyei falu tartozott hozzá. Amikor az 1440-es években megápült Palota vára, Bátorkővel egyre kevesebbet törődtek. 1539-ben, amikor a Podmaniczkyak szerezték meg Bátorkő uradalmát, a várat mint már csak romot említik csupán. Egyetlen magas torony északi falának csonkja nyúlik háromemeletnyi magasan az ég felé a sziklaorom széléről. Jól láthatók az osztófödémek gerendalyukai, az ablakkeretek, a felvezető lépcsők nyomai.(Felhasznált források: Csorba Csaba: Legendás váraink; kép: http://www.varak.hu/; saját tapasztalat)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése