A huszti várat Kölcsey verse tette igazán ismertté mindenki számára. A vár, a Huszt feletti hegyen épült, a városból könnyen megközelíthető. A hegy alján van parkoló, a várhoz kiépített, kövezett út visz fel. A vár a nevét, a Huszt patakról kapta. Az erősség a 14. század első felében épülhetett, 1353-ben említik először oklevelek. Ekkor királyi vár, Máramaros vármegye központja. Husztnak jelentős szerep jutott a 16. században az Erdélyi Fejedelemség, és a Habsburg- magyar összecsapások során. Birtoklása Munkáccsal(!) együtt kulcsfontosságú volt az erdélyi határok védelme szempontjából. 1566-tól János Zsigmond tulajdona. De sem a tizenöt éves háborúban, sem a Bocskai- szabadságharcban nem jutott szerephez, s a török- magyar harcok szempontjából sem vették számításba. Csupán egyetlen esetben, 1594-ben kellet megvédeni a tatároktól. 1613 után megszerezte a bécsi udvar, Bethlen azonban 1615-ben elérte, hogy a várat visszacsatolják Erdélyhez. Huszt a 17. században a Homonnayak, Rhédeyek, majd Apafi Mihály tulajdona. Későbbiekben II. Apafi Mihály Husztot, és minden máramarosi birtokát eladta a királynak. 1703-ban a szabadságharc idején kurucok foglalták el, ez az is jelentette, hogy egész Máramaros csatlakozott a kuruc mozgalomhoz. 1711-ben ismét Habsburg kézbe került. 1766. július 3-án egy nagy vihar alkalmával, 3 villám is csapott a várba, felrobbant a puskapor, az egész vár leégett. Azóta pusztuló, szomorú rom, helyreállítási, állagmegóvási munkák nem történtek...
Forrás: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: www.utazom.com
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése