Buják- Büszke hegyi vár elgyávult védők kezén

A bujáki várhoz vezető utat nem egyszerű megtalálni. Buják település végében lévő Honvéd üdülő bejáratától vissza kb. 500 méterrel vezet felfelé egy erdei ösvény (-ez ki van táblázva-), később jelöletlen út, aztán az ösvény is eltűnik és akkor: toronyiránt fel!!- legalábbis amikor én arra jártam 2006-ban, de ez már rég volt.

Buják várát 1315-ben említi először oklevél -mint királyi várat-, mikor Csák Máté vette ostrom alá, ám Dénes fia szegedi ás óbudai várnagy visszaverte a támadást. 1386-ban Mária királynő Garai Jánosnak adományozta, 1394-ben ismét királyi várként említik a források. 1439-től a Báthoryak örökös tulajdona, egészen a vár török kézre jutásáig. Az 1552-es török hadjárat a nógrádi végvárrendszer katasztrófáját jelentette. Egymás után estek el a nógrádi erősségek, Ali öt napig lövette Buják várát, de nem tudott különösebb kárt tenni benne. A megadásra való felszólítást Nagy Márton visszautasította, ám az őrség egy része éjjel kiszökött a várból. Látva ezt a kapitány, úgy ítélte meg a helyzetet, hogy reménytelenné vált a védelem, ő is elhagyta a várat. A menekülőket a janicsárok elfogták és levágták. Nagy örömet okozott a váratlan esemény a törökök számára, mert nemigen reménykedtek már a sikerben, főleg nem ilyen könnyen jött diadalban....1593-ban Báthory István kardcsapás nélkül vonulhatott be várába, a török őrség elmenekült. Az 1663-as török hadjárat során, Buják ismét oszmán kézbe került, néhány héttel később Balassa Imre csellel foglalta vissza a mindössze 50 fős török őrségtől a várat. Fél évvel később Murtezán aga 3000 emberrel ostrom alá vette Bujákot, Berczely János kapitánynak a maga 30 emberével nem volt választása. A várat a török elfoglalta, és felgyújtotta, hogy többet magyar kézre ne juthasson. A rom 1666-ban került vissza, katonai szerepet később már nem játszott. Romossá vált falain az enyészet lett az úr.

A várra ma lelkes "várbarátok" vigyáznak, akik folyamatosan tisztítják a szebb napokat is látott falakat a növényzettől.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, saját tapasztalat Kép: www.turautak.com 

Fülek- Ostromverte nógrádi végvár

Füleki várat már képről is biztosan mindenki ismeri, a település 13 km-re van a somoskői határtól, Fülek központjában lévő magaslaton elterülő várat gyalog lehet elérni.

Fülek szépséges várát 1241 előtt építette a Kacsics nemhez tartozó Folkus. Így a vár sikeresen ellenállt a tatárok támadásainak. Az erősség 1313-tól Csák Máté tulajdona, kitől 1320-ban ostrommal foglalta el Károly Róbert. Fülek ezután gyakran cseréli gazdáit, megfordul a Drugethek és Széchényiek kezén is. A 15. századig a Perényiek tulajdona, majd a Bebekeké lett. 1553-ban egy árulás során kerül a török kezére. 1593-ban Pálffy Miklós vezette császári csapatok egy hetes ostrom után elfoglalták Füleket. A vár ezután Bocskainak és Bethlennek is megnyitotta kapuit, ám a békekötések mindannyiszor visszajuttatták császári kézre. 1678-ban Thököly kurucai foglalták el a Koháry István védte kis erősséget, akik később felrobbantották, a vár azóta pusztuló rom. 

Az 1930-as években kezdődtek az ásatások Kalmár János vezetésével, 1970-től pedig helyreállítási munkák is megkezdődtek, ma pedig számos programnak ad otthont a vár.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, saját tapasztalat, Kép: Schnelczer Zoltán

Szigetvár- Szigeti veszedelem

Szigetvár nevét egyrészről Zrínyi Miklós hadvezér 1566-os hősi helytállásának, vértanúhalálának köszönheti, másrészt az eseménynek méltó emléket állító másik Zrínyi Miklós (a dédunoka) Szigeti veszedelem című eposzának.

A vár könnyen megközelíthető szigetvári Vár utca egyenesen a híres várhoz vezet.

Szigetvár neve az Almás- patak árterének szigetére utal, ahol 1410-ben Anthimi Oszvald várkastélyt építtetett. A vár 1474-ben Török Imre birtokába került, kitől fia, Török Bálint örökölte. Buda török kézre kerülése után, az oszmánok Török Bálintot héttoronyi fogságba hurcolta, aki ott is lelte halálát. 1543-ban török Bálint özvegye átadta a várat Ferdinándnak, Szigetvár fontos végvárrá lépet elő Pécs(!) és Siklós(!) török kézre kerülése után. 1555-ben Ali budai pasa Szigetvár ellen fordult, melyet magyar és horvát vitézek hősiesen megvédelmeztek, addig míg Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás Babócsa várának megtámadásával el nem vonták a török erőket Szigetvár alól. 1561-ben Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány lett Szigetvár főkapitánya is. 1566-ban Szulejmán szultán vezetésével félszázezres ostromló had támadta meg a mindössze 2300 fővel védett erősséget. A másfél hónapig tartó ostrom után Zrínyi embereivel a hősi halált választották a sanyarú rabság helyett, a kapukat megnyitva a védők maroknyi csapata megrohanta a tengernyi osrtomló sereget. Karddal a kezében esett el Zrínyi Miklós, s vele egy szálig elhullottak a reménytelen küzdelemben a magyar és horvát védők is.

A törökök a romok helyén téglából egy négy sarokbástyás várat építettek, s ez áll ma is eredeti alakjában. Az erősséget 1689-ben foglalták el császári csapatok. A várnak később már nem volt szerepe, a Rákóczi- szabadságharcban nem ostromolták meg.

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink Kép: www.mult-kor.hu

Kankóvár/ Nagyszőlős- Ugocsa vármegye egykori központja

Egykori vármegyénk, Ugocsa központja, Nagyszőlős városa feletti Fekete hegyen fekszik következő várunk, Ugocsa, vagy ahogy többen ismerik: Kankóvár. A város keleti részén emelkedő hegy dombnyúlványain (nem túl magasan) található a vár, mely kocsival is könnyen megközelíthető földúton. A várhoz fűződik egy legenda is, Perényi Ilka szomorú története. Nagyszőlőst 1308-ban említi először oklevél Borsa nembeli Beke birtokaként, 1315-ben Jánki Tamás elfoglalta Károly király részére. 1399-ben Perényi Péter zempléni és székely ispánnak adományozza Zsigmond király. Nagyszőlős várát 1557-ben Ferdinánd hadai megostromolták, Perényi Ferencet elfogták, a várat pedig lerombolták...A Perényiek a 16. század második felében, a lerombolt vár helyett a városban egy várkastélyt építettek maguknak. Kankóvár köveit később a lakosság elhordta építőanyagnak. A vár már lassan 500 éve gazdátlan, magányos rom...

Források: Csorba Csaba: Rejtélyes váraink, www.varak.hu, saját tapasztalat Kép: saját kép 2008-ból

Csíksomlyó- Ahol mindenki otthon van

...és jönnek! Mindenhonnan jönnek!

Juhászné Bérces Anikó: Csíksomlyói búcsú (részletek)

"Ha felvirrad Pünkösd napja, a Szentlélek ünnepe,
Több százezren indulnak el a csíksomlyói ünnepre.
Ki magyarnak vallja magát, idetalál bárhonnan,
A föld mind zeg- zúgából a lakhelye bárhol van.
(...)
A hely oldalán több irányból kavarog fel a jó nép,

Mintha tarka csíkos szoknyát venne fel a hegyvidék.
Fenyő süveg azt susogja, Istenem, ez milyen szép!

Sok magyar szív együtt dobban,  s egyet érez mindenképp.

A szentmise áhítata a lelkeket emeli,

Jó Szűzanya segítségét kéri itten mindenki.

Hogy óvja meg drága honunk, a ránk eső bajoktól, 

Szabadítson már meg végre a sátáni gonosztól. (...)"

A Csíksomlyói pünkösdi búcsú története: 1657-ben a hitújítás korában János Zsigmond fejedelem haddal akarta a katolikus Csíkot, Gyergyót, Kászont kényszeríteni az unitárius vallásra. A három székely térség népe István gyergyóalfalvi plébános vezetésével védte meg a hitét. A hitújítókat elfogták a Hargitán, miközben az idősek, asszonyok és gyermekek Csíksomlyón imádkoztak. A csata diadallal végződött, a győztesek nyírfaágakat lengetve tértek haza. Ezen esemény emlékére azóta is minden év pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak a hívők. A kommunizmus előtti búcsú 1949-ben volt, Márton Áron püspök letartóztatását megelőzően. A kommunizmus ideje alatt többféle módszerrel próbálták megakadályozni a pünkösdi zarándoklatot. Emiatt abban az időben elmaradt az ünnepélyek körmenet, és a zarándokok száma is visszaesett. 1990-től indult újra az ünnepélyes zarándoklat. Évről- évre egyre többen keresik fel Csíksomlyót, és vesznek részt a Pünkösdi Szentmisén. Mára a Csíksomlyói Búcsú az összetartozás szimbólumává vált, aki egyszer eljut Csíksomlyóra, azt utána újra visszahúzza a szíve.

Forrás: Juhászné Bérces Anikó verse, Csíksomlyó a Kegyhely c. kiadvány, Fotó: saját kép 2012-ből

Szigliget- "Mint öreg király fején korhadt koronája"

A Balaton-part egyik legszebb ékessége a Szigligeti vár. A magas falak, tornyok látványa már a túlpartról vonzza az ideérkezők tekintetét, nem véletlenül, a kis vár, 2011-ben Magyarország leglátogatottabb vára volt. Szigliget falu felett magasodó romokat könnyű megközelíteni a 71-es főút felől, (a vár tövében ingyenes, kiépített parkoló).

A várat 1260 körül építette a pannonhalmi apát, 1262-ben említi először  forrás, ekkor már IV. Béla király tulajdona. A következőkben a vár gyakran cserél gazdát. Mohács után a vár Török Bálint kezén van, nem sokkal később már Martonfalvay Imre deák tulajdona, aki igyekezett a várat karbantartani, a vár fejlesztése és építése 1540-ig tartott. 1547-ban a vár kapitánya a híres törökverő Magyar Bálint, 1558-ban egy portyázó török had támadta meg a falut, de a várat nem foglalták el. A 17. században már nem kapott jelentős szerepet a parányi erősség, mivel nem  a török támadások főbb irányában fekszik, nem is fordítottak a vár erősítésére többet. A század végén, villámcsapás következtében tűz ütött ki a várban, így teljes egészében leégett. Szigligettel többé már nem foglalkoztak, a Rákóczi- szabadságharc idején is már romként említik az írások. 1960-as években kezdődtek a feltárási munkák, melyek hál' Istennek azóta is tartanak, egyre nagyobb, és jelentősebb részét sikerül megmenteni a parányi romnak. Évről évre rengetegen látogatják Szigligetet, ahol sok színes programmal várják az érdeklődőket. Az eseményekről bővebben itt: http://www.szigligeti-var.hu

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink, kép: itthonabalatonon.blog.hu

Szádvár- Vár az Aggteleki- karszton

Szárvárról napjainkban egyre többször lehet hallani, hiszen a sokak által elfeledett erősség közel 10 éve került vissza a köztudatba, a "Várbarátoknak" köszönhetően, akik megtisztították a falakat a növényzettől, ásatásokat szerveztek, és elkezdték a romok rendbetételét. A várban zajló munkálatokról részletes tájékoztatást lehet olvasni a http://www.szadvar.hu oldalon.

A várat, Szögliget településtől lehet megközelíteni észak felé haladva egy gyenge minőségű közúton, elhaladva a Szalamandra turistaház mellet, innen már csak gyalogosan lehet tovább haladni (ki van táblázva) egy erdészeti úton, majd innen rövidesen jobbra, felfelé kanyarodva kb 1 órás, közepesen nehéz túrával érjük el Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű, hegyi várát.

Szádvár valószínűleg a tatárjárás után épülhetett IV. Béla királyunk parancsára. A vár sűrűn cserélt gazdát a történelem folyamán, volt a Drugethek kezén, Bebek Detre birtokában, és Werbőczy tulajdonaként is említik az írások. 1606-ban a Csákyak kezébe került, 1608-ban már Báthory Gábor a vár ura, 1621-ben a Habsburgokhoz került. 1682-ben sikerült Thököly kuruc seregeinek visszafoglalni a várat. 1685-ben a a császári csapatok ismét elfoglalták a várat, majd november 5-én a jelentős erősségnek számító Szádvárat felrobbantották..... miért is ne....köszönjük. A vár azután már pusztuló magányos rom, falait a növényzet benőtte, területét visszavette a természet. Az 1920-as trianoni förtelem miatt határsávba került romot sokáig nem lehetett megközelíteni. 2006 októberében hivatalosan is megkezdődött a vármentés a Várbarátoknak köszönhetően, megalakult a Szádvárért Baráti Kör s újra visszatért az élet a lélegzet elállító falak közé. :) Olyan jó, hogy vannak még olyan emberek akik a mai globalizálódó világban is meglátják az értéket egy pusztuló omladékban, s idejüket nem sajnálva megmentik szomorú történelmünk néma tanúit. Minden tiszteletem a várbarátoké, köszönöm, hogy vagytok! :)

Forrásaim: www.varak.hu, saját tapasztalat, kép: www.pihenek.hu, http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/varrajzok/