Kőszeg- Ahol megtorpant Szulejmán

Kőszeg hősi várvédőiről már nincs aki ne hallott volna, 1532-ről mindenkinek e kicsiny erősség példaértékű ellenállása jut eszébe. Kőszeg büszkesége a város központjában található. A tatárjárásig nincs semmiféle írás Kőszeg váráról, az első források IV. Béla királyunk uralkodása idejéről származnak (holott biztosra vehető hogy a vár már állt a tatárjárás előtt is). Ekkor Osl fia Herbort ispán tulajdona. 1270-ben Kőszegi Henrik Ottokár cseh királynak ajánlja fel, kitől 1271-ben V. István csapatai foglalják vissza.  1286-ban Kun László királyunk ostrommal vette be a várat, később visszakerült a Kőszegiekhez. 1289-ben már Albert osztrák herceg tulajdonaként említik a források, aki 1291-ben ugyan lemondott a vár tulajdon jogáról, azzal a feltétellel, hogy a magyaroknak a határszéli várakat -néhány kivétellel-  le kellett bontaniuk.... ez lett Kőszeg sorsa is. A 14. században épült a mai is látható, kicsi alapterületű erődítmény. 1327-ben Károly Róbert foglalja el a várat a Kőszegiektől, melyet később Zsigmond zálogosít el a Garaiaknak. A kis erősség 1445-ben a Habsburgok kezére kerül, tőlük Mátyás királyunk foglalja vissza 1482-ben. Kőszeg 1532-ben került a figyelem középpontjába mikor a Jurisich Miklós vezette 700 "hadra fogható" ember által védett várra rátámadt Szulejmán serege. Az ostrom során a várvédők minden támadást visszavertek, később a török alkuval is próbálkozott, ám Jurisich Miklós nem volt hajlandó feladni a várat. A kőszegiek a diadal emlékére azóta mindennap 11 órakor meghúzzák a város minden templomában a harangokat, a hagyomány szerint a török ekkor vonult el a vár alól.

Kőszegi ostromnapok

1605-ben a város fejet hajtott Bocskai előtt, de a császári csapatok nem sokkal később visszavették a várat. 1619-ben Bethlen seregei gyújtottál fel a várost, mivel nem adták meg magukat a kőszegiek. 1649-ben a Széchy család tulajdona lett, itt halt meg Széchy Mária, Murány(!) hajdani úrnője. 1704-ben Kőszeg a kurucoké, ám nem sokkal később ismét császári zászlót lengetett a szél a vár tornyain. 1706-ban a császári csapatok kivonultak a várból. A két világháború között kaszárnya volt, teljes feltárás, és helyreállítás 1955-ben kezdődött. A várban múzeum, különböző intézmények és vendéglátó egységek kaptak helyet. Nyaranta sok színes programmal várják az idelátogatókat.

Forrás: Csorba Csaba: Regélő váraink Kép: orszagalbum.hu, alpannonia.at

Buják- Büszke hegyi vár elgyávult védők kezén

A bujáki várhoz vezető utat nem egyszerű megtalálni. Buják település végében lévő Honvéd üdülő bejáratától vissza kb. 500 méterrel vezet felfelé egy erdei ösvény (-ez ki van táblázva-), később jelöletlen út, aztán az ösvény is eltűnik és akkor: toronyiránt fel!!- legalábbis amikor én arra jártam 2006-ban, de ez már rég volt.

Buják várát 1315-ben említi először oklevél -mint királyi várat-, mikor Csák Máté vette ostrom alá, ám Dénes fia szegedi ás óbudai várnagy visszaverte a támadást. 1386-ban Mária királynő Garai Jánosnak adományozta, 1394-ben ismét királyi várként említik a források. 1439-től a Báthoryak örökös tulajdona, egészen a vár török kézre jutásáig. Az 1552-es török hadjárat a nógrádi végvárrendszer katasztrófáját jelentette. Egymás után estek el a nógrádi erősségek, Ali öt napig lövette Buják várát, de nem tudott különösebb kárt tenni benne. A megadásra való felszólítást Nagy Márton visszautasította, ám az őrség egy része éjjel kiszökött a várból. Látva ezt a kapitány, úgy ítélte meg a helyzetet, hogy reménytelenné vált a védelem, ő is elhagyta a várat. A menekülőket a janicsárok elfogták és levágták. Nagy örömet okozott a váratlan esemény a törökök számára, mert nemigen reménykedtek már a sikerben, főleg nem ilyen könnyen jött diadalban....1593-ban Báthory István kardcsapás nélkül vonulhatott be várába, a török őrség elmenekült. Az 1663-as török hadjárat során, Buják ismét oszmán kézbe került, néhány héttel később Balassa Imre csellel foglalta vissza a mindössze 50 fős török őrségtől a várat. Fél évvel később Murtezán aga 3000 emberrel ostrom alá vette Bujákot, Berczely János kapitánynak a maga 30 emberével nem volt választása. A várat a török elfoglalta, és felgyújtotta, hogy többet magyar kézre ne juthasson. A rom 1666-ban került vissza, katonai szerepet később már nem játszott. Romossá vált falain az enyészet lett az úr.

A várra ma lelkes "várbarátok" vigyáznak, akik folyamatosan tisztítják a szebb napokat is látott falakat a növényzettől.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, saját tapasztalat Kép: www.turautak.com 

Fülek- Ostromverte nógrádi végvár

Füleki várat már képről is biztosan mindenki ismeri, a település 13 km-re van a somoskői határtól, Fülek központjában lévő magaslaton elterülő várat gyalog lehet elérni.

Fülek szépséges várát 1241 előtt építette a Kacsics nemhez tartozó Folkus. Így a vár sikeresen ellenállt a tatárok támadásainak. Az erősség 1313-tól Csák Máté tulajdona, kitől 1320-ban ostrommal foglalta el Károly Róbert. Fülek ezután gyakran cseréli gazdáit, megfordul a Drugethek és Széchényiek kezén is. A 15. századig a Perényiek tulajdona, majd a Bebekeké lett. 1553-ban egy árulás során kerül a török kezére. 1593-ban Pálffy Miklós vezette császári csapatok egy hetes ostrom után elfoglalták Füleket. A vár ezután Bocskainak és Bethlennek is megnyitotta kapuit, ám a békekötések mindannyiszor visszajuttatták császári kézre. 1678-ban Thököly kurucai foglalták el a Koháry István védte kis erősséget, akik később felrobbantották, a vár azóta pusztuló rom. 

Az 1930-as években kezdődtek az ásatások Kalmár János vezetésével, 1970-től pedig helyreállítási munkák is megkezdődtek, ma pedig számos programnak ad otthont a vár.

Forrás: Csorba Csaba: Legendás váraink, saját tapasztalat, Kép: Schnelczer Zoltán

Szigetvár- Szigeti veszedelem

Szigetvár nevét egyrészről Zrínyi Miklós hadvezér 1566-os hősi helytállásának, vértanúhalálának köszönheti, másrészt az eseménynek méltó emléket állító másik Zrínyi Miklós (a dédunoka) Szigeti veszedelem című eposzának.

A vár könnyen megközelíthető szigetvári Vár utca egyenesen a híres várhoz vezet.

Szigetvár neve az Almás- patak árterének szigetére utal, ahol 1410-ben Anthimi Oszvald várkastélyt építtetett. A vár 1474-ben Török Imre birtokába került, kitől fia, Török Bálint örökölte. Buda török kézre kerülése után, az oszmánok Török Bálintot héttoronyi fogságba hurcolta, aki ott is lelte halálát. 1543-ban török Bálint özvegye átadta a várat Ferdinándnak, Szigetvár fontos végvárrá lépet elő Pécs(!) és Siklós(!) török kézre kerülése után. 1555-ben Ali budai pasa Szigetvár ellen fordult, melyet magyar és horvát vitézek hősiesen megvédelmeztek, addig míg Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás Babócsa várának megtámadásával el nem vonták a török erőket Szigetvár alól. 1561-ben Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány lett Szigetvár főkapitánya is. 1566-ban Szulejmán szultán vezetésével félszázezres ostromló had támadta meg a mindössze 2300 fővel védett erősséget. A másfél hónapig tartó ostrom után Zrínyi embereivel a hősi halált választották a sanyarú rabság helyett, a kapukat megnyitva a védők maroknyi csapata megrohanta a tengernyi osrtomló sereget. Karddal a kezében esett el Zrínyi Miklós, s vele egy szálig elhullottak a reménytelen küzdelemben a magyar és horvát védők is.

A törökök a romok helyén téglából egy négy sarokbástyás várat építettek, s ez áll ma is eredeti alakjában. Az erősséget 1689-ben foglalták el császári csapatok. A várnak később már nem volt szerepe, a Rákóczi- szabadságharcban nem ostromolták meg.

Források: Csorba Csaba: Regélő váraink Kép: www.mult-kor.hu